Útmutató a csiszolóanyagok helyes kiválasztásához

„Kézi- vagy gépi forgácsolási eljárás a termék egyenetlenségének csökkentésére és minőségének maximalizálására” –  így szól a csiszolás tankönyvszagú, ám annál találóbb definíciója.

Az első pillantásra pofonegyszerűnek tűnő eljárás mára innovatív üzletággá nőtte ki magát, ami elképesztő mértékű technológiai fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben.

A 21. század két fontos kihívása

Az elmúlt negyed évszázad csiszolástechnológiai fejlődésének köszönhetően, korábban még lehetetlennek tűnő feladatokra is sikerült megoldást találni. (Ilyenek például a kifinomult polírozási eljárások, vagy a nagyon nehezen elérhető helyek csiszolása). A precizitással párhuzamosan azonban az elvárások is emelkedni kezdtek.

1. Maximális minőség: A versenyképesség megőrzéséhez gyakorlatilag tökéletes készterméket kell átadni a vásárlóknak, legyen szó B2B vagy B2C piacról.
2. Költséghatékonyság: A többi szerszámhoz és munkaeszközhöz hasonlóan, a csiszolóanyagok (és gépek) beszerzésénél is egyre inkább az objektíven megítélhető költséghatékonyság kerül fókuszba, a szubjektíven megközelíthető ár helyett.

A megfelelő csiszolástechnológiai eljárások és csiszolóanyagok kiválasztása tehát kulcsfontosságú a költséghatékonysághoz, ráadásul munkavédelmi szempontból is előnyt jelentenek.

Tényezők, amit figyelembe kell vennie

A hagyományos értelemben vett csiszolóanyagok esetében az alábbi tulajdonságokra kell kiemelt figyelmet fordítania.

• Csiszolószemcse minősége: A csiszolóanyagok tartóssága elsősorban a szerszámhoz felhasznált csiszolószemcsék anyagától és azok kopásállóságától függ. Kedvező ára miatt a legkedveltebb anyag az univerzális feladatokra kiválóan alkalmas cirkónium-korund, de tartóssága és jobb ár/érték aránya miatt, egyre kedveltebbé válnak a különböző kerámiaszemcsés csiszolóanyagok. A kerámia előnyös tulajdonságából adódóan ugyanis, a kerámiaszemcsés anyagok önélezők, így sokkal költséghatékonyabb munkavégzést tesznek lehetővé.
• Kötőanyag: A tartósság szempontjából szintén kulcsfontosságú a kötőanyag minősége, amivel a csiszolószemcséket a hordozórétegre ragasztják. A kötőanyagnak egyrészt erősen kell tartania a csiszolószemcséket, ugyanakkor megfelelő rugalmasággal is szükséges rendelkeznie. Leggyakrabban szintetikus ragasztót, állati enyvet vagy különböző műgyantákat használnak fel a gyártók erre a célra.
• Hordozóréteg: Korábban a papír volt a legelterjedtebb (és legolcsóbb) hordozóréteg, ennek használata azonban az elmúlt években egyre inkább háttérbe szorult. A vászon- és pamut hordozójú csiszolóanyagok ugyanis a rugalmas tulajdonságuknak köszönhetően tartósabbnak bizonyulnak, ráadásul a papírral ellentétben akár nedves csiszolásra vagy nedves környezetben végzett munkára (eső, magas páratartalom, hó) is alkalmasak.

Csiszolástechnológiai kérdések

A csiszolóanyag kiválasztásánál nemcsak annak felépítésére, hanem a technológia helyes kiválasztására is ügyelnie kell. Íme ezek közül a legfontosabbak.

• Csiszolási nyomás: Kézi- és gépi csiszolás esetén is oda kell figyelnie, hogy milyen mértékű erőt fejt ki a csiszolóanyag a felületre. Ha nem elég erősen érnek össze a felületek, akkor az a forgácsolás hatékonyságát csökkenheti (jelentős időtöbbletet eredményezve ezzel a termelés során). Ha viszont túl nagy a kifejtett erő, akkor az a selejtek számának jelentős növekedéséhez (túlcsiszolt, összekarcolt, elszíneződött felületek) vagy munkabalesetek (szalagszakadás, csiszolótárcsa törés) kialakulásához vezethet.
• Forgácsolási sebesség: Gépi csiszolás esetén a csiszolószalag vagy -tárcsa sebességével kapcsolatban kell szakszerűen eljárnia, aminek helytelen megválasztása szintén a hatékonyság csökkenését vagy balesetveszélyes szituációk kialakulását eredményezheti.
• Előtolási sebesség: Leginkább nagyobb tárgyak (vagy tömegtermelés) automatizált csiszolásánál fordul elő, hogy szalagon érkezik a munkadarab a csiszológéphez. Előtolási sebesség alatt ez esetben a szalag sebességét értjük, aminek helyes megválasztása kiemelten fontos tényező.

Miért érdemes időt szánnia a kiválasztásra?

A megfelelő csiszolóanyag kiválasztása rengeteg előnnyel járhat vagy sok bosszúságtól megkímélheti a vezetőket és a munkatársait. Jó döntés esetén, az alábbi öt előnyre mindenképpen számíthat a gyártás- és a karbantartás során:

1. Akár jelentősen is csökkenhet a selejtek száma.
2. Költséghatékonyabb lesz a csiszolóanyagok felhasználása.
3. Nő a munkahelyi biztonság.
4. Jobb minőségű lesz a végtermék.
5. Zökkenőmentessé- és egyszerűbbé válik a munkafolyamat, ami növelheti a dolgozók motiváltságát.

További hasznos tippek a csiszoláshoz

• Gondolkodjon több fázisban! Egyetlen lépésben aligha lesz képes elérni a kívánt minőséget. A csiszolástechnológia kiválasztásánál ezért a legtöbb esetben két- vagy háromfázisú rendszerekben kell gondolkodnia. (például: sorjázás, általános csiszolás, finiselés)
• Passzoljanak a gépek- és csiszolóanyagok paraméterei! Minőségi- és munkavédelmi értelemben is fontos, hogy kompatibilis legyen egymással (például méret, minőség, fordulatszám alapján) a csiszoláshoz használt gép és csiszolóanyag.
• Ügyeljen a munkavédelemre! A legjobb minőségű csiszológép és -szerszám is számos veszélyt hordoz magában. A megfelelő munkavédelmi védőeszközök szakszerű használatára ezért mindig fordítson kellő figyelmet.

Ha felkeltettük az érdeklődését, vagy további információra lenne szüksége a csiszolóanyagokkal kapcsolatban, akkor keresse Koplányi Csaba kollégánkat, aki készségesen válaszol Önnek minden kérdésére (csaba.koplanyi@hahn-kolb.hu; LinkedIn profil), valamint látogassa meg a www.hahn-kolb.hu weboldalunkon csiszolástechnológiához kötődő termékeinket.

Apropó munkavédelem! 

Van 10 perce munkatársai biztonságára? Akkor olvassa el 33 pontos munkavédelmi csekklistánkat, amit saját-, valamint hazai- és nemzetközi partnereink több évtizedes tapasztalata alapján állítottunk össze.